2023-01-08 00:47:34, vasárnap
|
|
|
|
|
|
Mindig egyedül éltem, Én is, de a magány, az nem egyedüllét, a magány az, amikor már nem tudunk örülni valakinek vagy valaminek, ami bennünk van, a magány, az nem egy fa a pusztaság közepén, hanem a távolság a nedvek és a száraz héj között, a levél és a gyökér között [...] Valaki azt mondta, egyedül járok az emberek között, Ennél is rosszabb, egyedül lenni valahol, ahol ott sem vagyunk, Ma különösen rossz hangulatban van, Vannak ilyen napjaim is, Én nem erről a magányról beszéltem, hanem arról a másikról, amelyik mindig kísér bennünket, amelyik elviselhető, Nem mindig, olykor nem tudjuk elviselni, és rimánkodunk, hogy legyen velünk valaki; egy hang, amitől nem foszlik le rólunk a magány, csak újra élhetővé válik [...]
José Saramago: Ricardo Reis halálának éve
299-300. oldal
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
Címkék: rimánkodunk, elviselhető, hangulatban, egyedüllét, elviselni, valaminek, bennünket, különösen, magányról, beszéltem, valakinek, pusztaság, halálának, rosszabb, saramago, távolság, élhetővé, másikról, napjaim, ricardo, vagyunk, amelyik, bennünk, egyedül, valahol, foszlik, emberek, közepén, között, száraz, mondta, mindig, vannak, valaki, gyökér, nedvek, pusztaság közepén, gyökér között, emberek között, magányról beszéltem, José Saramago, Ricardo Reis,
|
|